Az AIDA (Association Internationale de Droit des Assurances) legutóbbi tudományos konferenciáját a HILA-val (Hellenic Insurance Law Association) tartotta Athénban, 2014. május 7. és 9. között. A rendezvény a „Life, Health and Pension Insurance in the New Economic Environment” (Élet-, egészség- és nyugdíjbiztosítások egy új gazdasági környezetben) témakörre épült.
Az első napon az AIDA különböző bizottsági üléseztek. Először az AIDA World Executive Committee (AIDA „Világ” Végrehajtó Bizottság), majd az AIDA World Presidential Council (AIDA „Világ” Elnökségi Tanács), végül az AIDA Europe Committee (AIDA Európai Bizottság) tanácskozott.
A második napon tartották az AIDA World Working Parties (AIDA „Világ” Munkacsoportok) különböző szekcióüléseit. A „Personal Insurance and Pension” (Személybiztosítások és Nyugdíj) munkacsoport (levezető elnök: Teresa Rodríguez de las Heras Ballell, Universidad Carlos III, Madrid) előadója Tőkey Balázs volt, az ELTE Polgári Jogi Tanszékének tanársegédje. Előadásában arról beszélt, hogy hogyan lehet hasznosítani külföldi jogrendszerek szabályozásának és gyakorlatának tapasztalatait a hazai szabályozás értelmezéséhez és felülvizsgálatához. A téma aktualitását az új Ptk. egészségbiztosítási szerződésre vonatkozó szabályozásának hatályba lépése adta, ugyanis e szabályok alkalmazásához nem áll rendelkezésre hazai gyakorlat, mert a vonatkozó piac túlságosan kicsi, a bírói gyakorlat még nem alakult ki. A prezentációt követő szabad beszélgetésben még az USA-ban zajló egészségügyi reformok voltak terítéken, különös tekintettel az Affordable Care Act (elérhető betegellátást célzó törvény) által hozott változásokra. Ennek során élénk vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy Európában mennyire lehetne használható az a megoldás, hogy jogszabály írja elő azt, hogy a biztosítók a bevételeik mekkora hányadát kötelesek a biztosítottak által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások költségének megtérítésére fordítani.
A „Credit Insurance and Surety” (Hitelbiztosítás és kezesség) munkacsoportban (levezető elnök: Louis Habib-Deloncle, Genf) az előadók az engedményezéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. Georgiosz Pszarudakisz (Szaloniki Egyetem) az engedményezés és az adósvédelem kapcsolatát vizsgálta különösen a német és francia jogra tekintettel. Samim Ünan (Galatasaray University) az engedményezésre vonatkozó török szabályozást mutatta be, amely elsősorban a svájci megoldásokra és tervezetekre épül. Végül Karim Naszrallah (Libanon) azokra a kihívásokra hívta fel a figyelmet, amelyekkel a Közel-Keleten szolgáltatásokat nyújtó hitelbiztosítók szembesülnek: az ottani jogrendszerek igencsak megnehezítik azt, hogy a biztosítók a megtérítési igényüket érvényesítsék.
A „New Technologies, Prevention and Insurance” (Új technológiák, megelőzés és biztosítás) munkacsoportban (levezető elnök: Joaquin Alarcon, Madrid) szintén hárman tartottak referátumot. Efi Civa (Szaloniki Egyetem) az e-health szektorban érvényesítendő biztosítottvédelmi szabályozással foglalkozott előadásában, melyben különös figyelmet szentelt a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EK irányelvnek. Vasziliki Szamarci (Athén) a nanomedicinában rejlő kockázatokat mutatta be. Beszámolt a vonatkozó kutatásai eredményeiről is, melyek szerint a biztosítók még nem készültek fel ezek kezelésére. A munkacsoport utolsó előadója Teresa Rodríguez de las Heras Ballell (Universidad Carlos III, Madrid) a „Big Data” biztosítási jogi vonatkozásairól beszélt. Ennek során kitért azokra a kérdésekre is, amelyeket a „right to be forgotten” jogának egyre nagyobb mértékű elfogadottsága vet fel.
A harmadik napon került sor a teljes plénum előtti előadásokra. Ionnas Rokas (az AIDA görög tagozatának elnöke) és Michael Gill (az AIDA „Világ” elnöke) rövid üdvözlő szavai után Karel van Hulle (Goethe-Universität, Frankfurt am Main) mint az első megnyitó előadó a nyugdíjalapok működésével kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet. A másik megnyitó előadó Michel Khalaf (a Metlife Europe, Middle East, Africa elnöke) azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az ügyfelek miért annyira elégedetlenek a biztosítójukkal. Szerinte ezen az ügyfélközpontúság növelésével lehetne változtatni.
Ezt követően az első ülésszakban a „Long-term Life Insurance and Safeguards for the Insured” (Hosszú lejáratú életbiztosítások és a biztosítottak védelme) témakörben hallhattunk referátumokat. Alexandrosz Szarrigeorgiu (a Görög Biztosítók Szövetségének elnöke) arról számolt be, hogy Görögországban a 2008-as válság után a szociális háló biztosította védelem jelentősen csökkent, az öngondoskodás egyre fontosabbá valik. Ennek keretében egyre nagyobb szerepe lesz a kiegészítő magánbiztosításoknak. Minosz Moisszisz (a Görög Biztosítók Szövetségének korábbi elnöke) pedig előadásában annak a véleményének adott hangot, hogy az életbiztosításoknak a bizalomra kell épülniük, a védelmi alapok legfeljebb utolsó mentsvárként szolgálhatnak.
A második ülésszak címe az alábbi volt: „Private Insurance: A Partial Substitute or a Supplement to Social Insurance?” (Magánbiztosítás: a társadalombiztosítás részleges helyettesítése vagy kiegészítése?). Az első előadó Pamela Schuermans (EIOPA) az Európai Unió három felügyeleti hatóságának egyikét, az EIOPA-t (European Insurance and Occupational Pensions Authority, azaz Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és annak működését mutatta be. Majd Georgiosz Veliotesz (ügyvezető igazgató, Life & Health, Interamarican) referátumában azokat a Görögországban jelentkező tüneteket vázolta fel, amelyek annak a következményei, hogy a szociális állam modelljét eredetileg úgy építették ki, hogy az emberek átlagosan hatvan évig élnek, de a születéskor várható élettartam ma ennél már sokkal magasabb. Milton Nektariosz (Pireuszi Egyetem) előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az „out of pocket” kiadásokat közelebb kellene hozni a magánbiztosítókhoz, Likurgosz Liaropulosz pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a társadalombiztosítási rendszerek nem működőképesek, az azokat alkalmazó országoknak át kellene állniuk adókból finanszírozott ellátórendszerekre, amelyekhez kiegészítő magánbiztosítások kapcsolódnak.
A harmadik ülésszakban („Premium Pricing and Transparency”, azaz Díjképzés és átláthatóság) Manfred Wandt (Goethe-Universität, Frankfurt am Main) az egészségbiztosítások díjképzésére és díjmódosítására vonatkozó német szabályozást mutatta be. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a részletes biztosítottvédelmi szabályozás ellenére a rendszer csak a szakértők számára átlátható. Samim Ünan (Galatasaray University) az élet- és nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatos török szabályozást ismertette. Ott az átláthatóság minél nagyobb megteremtésében az illetékes felügyeletnek van kiemelkedő szerepe. Végül Mariosz Aperegisz (igazgató, Life, Accident & Health, Carpenter Turner) az egészségbiztosítások díjmódosításával kapcsolatos görögországi problémákról számolt be. Nemrégiben ugyanis több görög egészségbiztosítót megbüntetett az illetékes felügyelet a díjaik utólagos módosítása miatt, így nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a jövőben az egészségbiztosítók hogyan kezeljék a költségeik növekedését.
A háromnapos konferencia végül a harmadik ülésszakhoz kapcsolódó esettanulmányok bemutatásával zárult. Az előadások meghallgatása után valamennyi hallgatóban megerősödhetett az a kép, hogy a társadalombiztosítási rendszerek megreformálása egyre égetőbb probléma, és ebben a folyamatban az üzleti biztosítóknak is minél nagyobb mértékben részt kell venniük.
A beszámolót készítette: Dr. Tőkey Balázs
A konferencián elhangzott előadások slide-jai: http://www.aida.org.uk/
a munkacsoport üléseken elhangzottak: http://www.aida.org.uk/