A Magyar Jogász Egylet Biztosítási Jogi Szakosztálya 2014. április 22-én tartotta meg „A Ptk. biztosítási szerződésekről szóló egyes szabályainak értékelése a „jogalkotó”, a „kommentátor” és a „jogalkalmazó” szemszögéből” címmel soron következő szekcióülését.
Dr. Csurgó Ottónak, a Biztosítási Jogi Szakosztály társelnökének köszöntőjét követően Dr. Tőkey Balázs, az ELTE ÁJK egyetemi tanársegédje tartotta meg előadását a kommentátor szemszögéből, aki elsősorban az egyoldalú kógencia szabályait, vagyis a Ptk. 6:455. és 6:456. §-ait vette górcső alá. Az előadó hangsúlyozta, hogy az egyoldalú kógencia szabályai csak akkor alkalmazandók, ha a szerződő fél fogyasztó, vagyis nem a biztosítottnak kell fogyasztónak lennie. Arra is rámutatott, hogy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 3. pontja értelmében csak természetes személy minősülhet immáron fogyasztónak.
Az előadó feltette azt a kérdést, hogy a Ptk. 6:455. § a) pontja vonatkozik-e a Ptk. 6:444. § (3) bekezdésére is, amely a kockázatelbírálási idő alatt bekövetkező biztosítási esemény szabályait rögzíti, vagyis erre a bekezdésre az egyoldalú kógencia szabályai vonatkoznak-e. Az előadó szerint ennek a bekezdésnek a szabályai is egyoldalúan kógensek, mivel a Ptk. 6:444. §-ának a címe: [A biztosító ráutaló magatartása fogyasztói szerződésben], ami lényegét tekintve megegyezik a 6:455. § a) pontjával. Hasonlóképpen kérdéses, hogy a Ptk. 6:455. § g) pontja alapján a Ptk. 6:474. §-ának mindegyik bekezdése egyoldalúan kógens-e, vagyis a biztosított és károsult közötti egyezségen túlmenően a biztosított elismerésére és teljesítésére vonatkozó szabályok is egyoldalúan kógensnek minősülnek-e. Az előadó úgy értelmezte a Ptk. 6:455. § g) pontját, hogy az a teljes 6:474. §-ra vonatkozik, vagyis annak minden rendelkezése egyoldalúan kógens.
A Ptk. 6:456. §-ával kapcsolatban az előadó kifejtette, hogy a normaszöveg megfogalmazása nem szerencsés, ugyanis ténylegesen azt jelenti, hogy amennyiben a szerződő fél fogyasztó, csak a szerződő fél, a biztosított és a kedvezményezett javára lehet eltérni az összeg- és egészségbiztosítás szabályaitól.
Az előadó felvetette azt a kérdést, hogy hogyan alakulnak a biztosítási szerződés szabályai, ha a fogyasztónak minősülő biztosított a későbbiekben belép a szerződésbe, vagyis szerződő féllé válik. Az előadó álláspontja szerint ez esetben a Ptk. egyoldalúan kógens szabályai automatikusan felülírják a biztosítási szerződés rendelkezéseit.
Végül az előadó a szerződés általános szabályai szerinti eltérést nem engedő rendelkezésekről tett említést. Nem lehet eltérni a Ptk. szabályaitól, ha maga a törvény mondja ki a semmisséget, továbbá nem lehet eltérni a definíció jellegű szabályoktól, valamint abban az esetben, ha magából a jogszabályi rendelkezés tartalmából tűnik ki (például a Ptk. 6:471. §-a szerinti 30 napos határidő), vagy harmadik személy jogát sérti.
Dr. Péterfi Éva, az UNION Biztosító Zrt. vezető jogtanácsosa a jogalkalmazó szemszögéből vizsgálta a Ptk. biztosítási szerződésre vonatkozó szabályait, különös tekintettel a nem fogyasztói szerződésekben rejlő lehetőségekre. Ezen belül a legérdekesebb kérdések a felelősségbiztosítás szabályai. Például a fedezetfeltöltés eltérő szabályozása, vagy annak kizárása; vagy reaktiválás esetén annak rögzítése, hogy a köztes időben mégsem áll fenn a fedezet.
A mentesüléssel és a kárenyhítés szabályaival kapcsolatban kiemelte, hogy a Ptk. szó szerinti alkalmazása tűnik a legbiztonságosabbnak. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy mi a helyzet a közepes gondatlansággal. Az előadó leszögezte, hogy az UNION Biztosító Zrt. nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a mentesülés körét bővítse.
A felelősségbiztosítások esetében a limiten túli kifizetések kérdése érdekes, ugyanis ezen szabályoktól az eltérés megengedett. Azonban a szándékosság, súlyos gondatlanság megfogalmazásánál a szakmai felelősségbiztosításoknál figyelni kell, hogy ne üresítse ki a biztosítás célját.
Az is kérdés lehet, hogy a biztosító meghatározhatja-e úgy a felelősségbiztosítási feltételeket, hogy például a sérelemdíjat kizárja, vagy csak a sérelemdíjra vállal fedezetet. Az előadó ennek elméletileg nem látta akadályát.
Ami a fogyasztói biztosítási szerződéseket illeti, az előadó felvetette az a kérdést, mi a helyzet, ha a díjfizetés elmulasztása esetén elmarad a felszólítás. A biztosítási szerződés ilyen esetben mikor szűnik meg? Az előadó szerint a biztosítási év végével szűnik meg ilyenkor a szerződés.
Továbbá az újérték-biztosítással kapcsolatban azt emelte ki, hogy ha az avulás jelentős mértékű, akkor a felsőbírósági joggyakorlat szerint nem feltétlenül kell új értéken térítenie a biztosítónak.
Az előadó zárásképpen a többszörös biztosítás elszámolásával kapcsolatos gyakorlati problémákra mutatott rá.
Dr. Takáts Péter kandidátus a jogalkotó szemszögéből reagált az elhangzott két előadásra. A Ptk. 6:455. §-ával összefüggésben rámutatott arra, hogy a kodifikációs módszertani útmutatóban meg volt tiltva, hogy §-ra hivatkozzanak, ezért csak címekre utaltak az egyoldalú kógencia szabályainál. Dr. Takáts Péter egyetértett Dr. Tőkey Balázs Ptk. 6:455. § a) és g) pontjaival kapcsolatos. álláspontjával. A Ptk. 6:456. §-át a kodifikáció során átfogalmazták, az előadó által készített tervezetben még nem ez a megszövegezés volt. A jelenlegi megfogalmazás idem per idem, ugyanakkor a cél az, hogy a fogyasztói összeg- és egészségbiztosítás egyoldalúan kógens. Az előadó kifejtette, hogy szándékosan nem került meghatározásra, hogy mi a biztosítási esemény a felelősségbiztosítás keretében, ugyanis a törvénynek nem feladata az, hogy hosszú elméleti vitákat oldjon meg.
A klaudikáló kógencia új szabályozásának a célja a biztosítási fejezet relatív különállásának a megszüntetése volt. Természetesen a szerződések általános szabályai érvényesek, vagyis ha a biztosító nem szerkeszt ajánlati nyomtatványt, akkor a biztosító is tehet ajánlatot.
A biztosító szerződési szabadságával kapcsolatban az előadó hangsúlyozta, hogy a biztosító dolga, hogy mire akar fedezetet nyújtani, ugyanakkor a Ptk. alapelveit is figyelembe kell venni. Az előadó azt tartja a biztosítók részéről jó hozzáállásnak, hogy ha visszafogottan alakítják a biztosítási feltételeket.
Sőt a Ptk. 6:100. §-át is figyelembe kell venniük a biztosítóknak, miszerint a fogyasztói jogot csorbító feltétel semmis.
Dr. Kovács Zsolt azt a kérdést tette fel, hogy a kár- és összegbiztosítás mellett elképzelhető-e egy harmadik fajta biztosítás.
Dr. Takáts Péter válaszában kiemelte, hogy ez a két fajta biztosítás létezik.
Dr. Kiss Ferenc Kálmán a polgári jogi jogszabályok természetével kapcsolatban arra kérdezett rá, hogy vannak-e imperatív szabályok a biztosításban, illetve a fogalmak imperatívak-e. Példaként hivatkozott a felelősségbiztosítás kárrendezési szabályaira, hogy azok imperatívak-e, ugyanis a felelősségbiztosítás alapvetően a károkozó védelméről szól, pusztán kötelező biztosítás esetében kell eltérő szabályokat alkotni.
Dr. Takáts Péter válaszképpen rámutatott arra, hogy a biztosító köteles a károsultnak fizetni. Ha ez teljesen diszpozitív rendelkezés lenne, akkor külön szabályt kellene alkotni arra, hogy hogyan jut el a kárösszeg a károsulthoz. A fogalmakkal kapcsolatban kiemelte, hogy azoknak inézményvédelmi szerepük van.
Dr. Pataky Tibor felhívta a Szakosztály tagjainak a figyelmét a Pan-European Organisation of Personal Injury Lawyers (www.peopil.com) nemzetközi szervezet munkájára, és ajánlotta azon kollégáknak, akik határon átnyúló kártérítési ügyekkel foglalkoznak. Ezen szervezet többek között kiváló lehetőséget biztosít szakmai továbbképzésre, valamint külföldi kollégákkal való kapcsolatteremtésre.
Dr. Csurgó Ottó a szakosztályi ülés zárszavában megköszönte az előadásokat, és kifejtette, hogy még bizonyára számos kérdés fog felmerülni az új Ptk. biztosítási fejezetével kapcsolatban, amit a Biztosítási Jogi Szakosztály ülése keretében célszerű megtárgyalni.
A beszámolót készítette: Dr. Pataky Tibor